TB Levelek PDF Nyomtatás E-mail

TB Levelek

A Társadalombiztosítási Levelek című kiadvány 1. száma a HÍRTŐZSDE Rt. kiadásában, és gondozásában jelent meg 2002. október 15-én, és a kéthetenként megjelenő lap azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

Az újságban az olvasók által feltett kérdésekre elismert szakemberek válaszolnak. Az eredetileg a társadalombiztosítási szakterületre specializálódott lap az eltelt időszakban az olvasók igényeinek széleskörű kielégítése érdekében bővítette témaköreit, így a társadalombiztosítási kérdéseken túl pontos, naprakész válaszokat tudunk adni a munkaügy és a személyi jövedelemadózás területével kapcsolatban feltett kérdésekre is.

Az évközben megjelenő kérdések és válaszok a tárgyév végén CD-n is megjelennek, megkönnyítve a keresést.

A lap eddigi számaiban megjelent kérdések:

Tárgymutató

Ízelítőül

Fizikai munkavégzés megbízási jogviszonyban A Tbj-tv. melyik rendelkezése tiltja a fizikai dolgozó megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatását?

A társadalombiztosítási jogviszony ún. "másodlagos" jogviszony, amit az alapjául szolgáló - munkavégzésre irányuló - jogviszonyt hoz létre. Ebből eredően a társadalombiztosítási törvény nem avatkozik a felek kapcsolatába, hanem a közöttük megvalósult jogviszonyra alapozottan - azokat tényként elfogadva - állítja fel a maga szabályrendszerét.

Egy-egy jogviszony tényleges tartalmi jegyeit a munkajogi (munkaviszony), polgári jogi (megbízási vagy a vállalkozási jogviszony), gazdasági jogi (tagsági viszony), illetőleg egyéb speciális szabályokban (pl. a szakmunkástanuló vagy a hivatásos nevelőszülő jogviszonya) találhatjuk meg. A kérdéses megbízási jogviszony szabályai a Ptk.-ban kerültek rögzítésre, amelyeket már a korábbiakban megjelent cikkeinkben is érintettünk (lásd pl. 8. szám 118. kérdés). Ezért itt most csak a megbízási jogviszony legfőbb jellegzetességét, ismertetőjegyét emeljük ki, nevezetesen hogy ügy vagy ügyek meghatározott csoportjának ellátására jön érvényesen létre, és nem jár eredménykötelezettséggel. Mivel elképzelhetetlen, hogy olyan fizikai munkát lehessen elvégzettnek tekinteni, amelynek közvetlen eredménye nem mutatható ki, a fizikai tevékenység ellátására megbízási jogviszony létesítése sem elképzelhető. Mindez azt jelenti, hogy fizikai munkavégzésre a vállalkozási jellegű jogviszony, illetőleg a munkaviszony létesítése jelenthet alternatívát, de gazdasági társaság tagjának erre tagsági viszonya keretében is lehetősége van.

Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a megbízási jogviszony tartalmi ismérveinek a fizikai munkavégzés nem felel meg, ami társadalombiztosítási jogi szempontból a jogviszony "átminősítését" vonja maga után. Erre az adóhatóság által lefolytatott járulék-ellenőrzés során kerülhet sor, amikor a jogviszony tényleges tartalmának vizsgálata alapján - a szerződés elnevezésétől függetlenül - állapítják meg a kötelezettségeket. Ez az Art. 1. § (7) bekezdése alapján történik, amely szerint az adóhatóság a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket a valódi tartalmuk alapján köteles minősíteni. A tényleges tartalom szerinti minősítés elve így annak korlátját jelenti, hogy pl. a munkaviszonyt megbízási jogviszonynak, vagy ami igen gyakori, vállalkozási jogviszonynak lehessen tekinteni.

Összefoglalva a leírtakat, direkt módon a társadalombiztosítási törvény egyik rendelkezése sem tiltja a megbízási szerződés alapján történő fizikai munkavégzést, azonban a járulékkötelezettségek elbírálása a munkavégzés tényleges tartalmi jegyeinek számbavételével, és nem a szerződés elnevezése alapján történik.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása
Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?

A Tbj-tv. 4. § f) pontja 2. alpontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.

Ebből sajnos egyenesen következik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait - egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem hiányában - sem veheti igénybe, tehát keresőképtelensége tartamára nem kaphat táppénzt, nem részesülhet terhességi-gyermekágyi segélyben és nem lesz jogosult GYED-re sem.

A GYES-t viszont gyermeke születésétől igényelheti (emellett természetesen jogosult rokkantsági nyugdíjára is), és megilleti őt az - a Cst. 29. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek megléte esetén - az egyszeri anyasági támogatás is.

(Az említett jogosultsági feltétele: a terhesség alatt legalább négyszer - koraszülés esetén egyszer - meg kell jelennie az édesanyának terhesgondozáson.) Az anyasági támogatás összege: a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, ikergyermekek esetén annak 300 százaléka.

Készenléti jellegű munkakör
Készenléti jellegű munkakörnek minő-sül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?

A készenléti jellegű munkakörre fogalmi meghatározást a hatályos Mt. rendelkezései nem tartalmaznak.

Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében akkor készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés - a munkakör jellegére, az általános szakmai szokásokra is figyelemmel, vagy a munkáltató állandó jellegű munkaszervezése miatt - a napi munkaidőnek csak egy részében történik, illetve a tényleges munkavégzés időtartama nem mérhető, de bizonyos, hogy mindkét esetben a munkavállaló a munkaidejének jelentős részében (hozzávetőleg legalább 20-30 százalékában) nem végez munkát.

A készenléti jellegű munkaköröknél már a munkaviszony létesítésénél, vagy az adott munkakör betöltésekor nyilvánvaló, hogy a munkavégzés készenléti jellegű. A munkaidő nem teljes mértékű kihasználásának az oka nem a munkáltató működésében bekövetkezett zavar, hanem az adott munkakör sajátossága, vagy a felek megállapodása. Lehetőség van arra is, hogy a készenléti jellegű munkakör fogalmát a felek kollektív szerződésben szabályozzák. A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra az Mt. rendelkezései egyes esetekben eltérő előírásokat fűznek.

Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke - munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el.
Az Mt. 118/A. § (3) bekezdése értelmében kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet állapíthat meg a készenléti jellegű munkakörben.
Az Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
Az Mt. 123. § (2) bekezdése értelmében kollektív szerződés legalább 8 óra pihenőidő biztosítását írhatja elő a készenléti jellegű munkakörben.
Az Mt. 124/A. § (1) bekezdése értelmében vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében rendelhető el.
Az Mt. 124. § (3) bekezdése értelmében munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is adható a készenléti jellegű munkakörben.
Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, valamint az éjszakai műszak fogalmi elemeit.
- Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
- Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
- Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka.
- Éjszakai munka: a 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
A műszakpótlék mértéke délutáni műszakban történő munkavégzés esetén 15 százalék, éjszakai műszakban 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg.
Álláspontunk szerint a kérdéses esetben említett munkáltatónál őrzési feladatokat ellátó munkavállaló munkaköre minősíthető készenléti jellegű munkakörnek.
A délutáni, illetőleg az éjszakai műszakpótlék megállapításának feltétele az előzőekben idézett Mt. rendelkezések alapján az, hogy a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók munkarendje több műszakos munkarendnek (több műszakos munkaidő-beosztásnak), illetve megszakítás nélküli munkarendnek [Mt. 118. § (2) bekezdés] minősüljön, és megfeleljen az előzőekben ismertetett délutáni, illetve éjszakai műszak feltételeinek is.

TB Levelek ízelítő

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?

A kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappali rendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó.

A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe tartozó egyéni vállalkozó a járulékokat havi szinten a minimálbér kétszerese alapulvételével köteles megfizetni. Amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A minimálbér fogalmán a Tbj-tv. 4. § s) pontja értelmében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell a Tbj-tv. alkalmazása során érteni.

Összefoglalva tehát a kérdésben említett egyéni vállalkozónak a minimumjárulék-fizetési kötelezettséget havi 138 ezer (január hónapra 131 ezer), de legalább havi 69 ezer (január hónapra 65 500) forint alapulvételével kell teljesítenie.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2008. évben nyugdíjba vonuló személy? Milyen munkaviszonyból származó jövedelem mellett nem veszíti el a nyugdíját, milyen járulékokat kell fizetnie?

Amennyiben az említett munkavállaló a 62. életévét már betöltötte, korlátlan keresőtevékenységet folytathat anélkül, hogy nyugellátását veszélyeztetné.

Ezzel szemben, ha még 62 évnél fiatalabb, és biztosított munkavállalóként, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének a 12-szeresét, akkor a Tny-tv. 83/B. §-a értelmében ennek elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb a 62. életév betöltéséig) a nyugdíjfolyósító szerv - az adóhatóság jelzése alapján - szünetelteti a nyugellátás kifizetését. Amennyiben az érintett az említett éves keretösszeget december hónapban haladja meg, akkor a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de december havi nyugdíját vissza kell fizetnie.

A nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, tételes ehót, míg az érintettnek 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A nyugdíj esetleges szüneteltetésének tartama alatt az érintett saját jogú nyugdíjas viszont 4 helyett 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett

1952-ben született nő korengedményes nyugdíja

Kérdés: Kifizetheti-e egy kft. egy 1952. május 8-án született női munkavállalója előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséhez szükséges szolgálati időt? Csökkentett összegben állapítják-e meg a dolgozó nyugdíját, ha 1966. szeptember 1-jétől ipari tanuló volt, majd folyamatosan biztosított, 3 gyermeket szült, akiket saját háztartásában nevelt fel?

A 181/1996. Korm. rendelet lehetőséget ad arra, hogy a Tny-tv.-ben meghatározott nyugdíjkorhatárhoz (62. életév) képest - legfeljebb 5 évvel - korábban igénybe lehessen venni a nyugellátást, de ehhez a munkáltató és munkavállaló között létrejött megállapodáson és a munkáltató finanszírozási kötelezettségvállalásán kívül egyéb jogosultsági feltételek fennállására is szükség van, így a korhatár betöltésére (57. életév) és a szükséges szolgálati időre.

Tekintettel arra, hogy a dolgozó még nem töltötte be az 57. életévét, így a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével még akkor sem élhet, ha a munkáltató vállalja, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegét és az ehhez járuló postaköltséget egy összegben megfizeti.

A legfontosabb jelentősége azonban annak az akadálynak van, hogy a nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 2008. december 31-ig megegyezik a korengedményes öregségi nyugdíjkorhatárral, ezért részükre - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - előrehozott öregségi nyugdíjat lehet megállapítani.

A Korm. rendelet kizárja a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét abban az esetben, ha a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra, vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerez jogosultságot.

A dolgozó - a jelenleg hatályos nyugdíjjogszabályok rendelkezései szerint - az előrehozott öregségi ellátás igénybevételével tud legkorábban nyugdíjba menni.

Az előrehozott öregségi nyugdíjat igénylő személy ellátását akkor állapítják meg csökkentéssel, ha a nyugdíjra jogosultsághoz a nyugdíjazást megelőző napig az előírt szolgálati időt nem szerezte meg, és abból legfeljebb öt év hiányzik. Fontos tudni, hogy nem változik a megállapított csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összege, ha a nyugdíjas betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Az igénybejelentő lapot (ONYF. 3515-271/A számú) a www.onyf.hu internetes oldalról letöltheti, vagy amennyiben rendelkezik Ügyfélkapu-azonosítóval, a nyomtatványt elektronikus úton is be tudja nyújtani.